A konferencia plenáris előadásai
Tomasz Szymura: How we finally managed to map the species richness of vascular plants in Poland
Tomasz Szymura a lengyelországi Wrocławi Egyetem kutatója. Fő kutatási területe a biodiverzitás fenntartása extenzíven használt élőhelyeken, pl. féltermészetes gyepeken, erdőkben, valamint városi gyepeken. Egy közelmúltban lezárult munkájában a lengyel flóratérképezés adatbázisából és a lengyel vegetációs adatbázisból nyert adatok alapján vizsgálta a fajgazdagságot meghatározó tényezőket, valamint az eltérő nevezéktani felfogások és a mintavételi torzítás szerepét.
Papp Beáta, Ódor Péter, Szurdoki Erzsébet: Mohamonitorozás az elmúlt két évtizedben Magyarországon
Papp Beáta a Magyar Természettudományi Múzeum Moha gyűjteményének kurátora. Kutatásának fő iránya Magyarország és a Balkán-félsziget mohadiverzitásának feltárása különös tekintettel a ritka, veszélyeztetett fajokra. Több mint 30 éve foglakozik mohamonitorozással, valamint a mohák természetvédelmi kérdéseivel. Az Európai Mohavédelmi Bizottság alelnöke, az IUCN Mohavédelmi, Természetvédelmi tervezés és Monitorozó munkacsoportjainak tagja.
Szurdoki Erzsébet az ELTE Tanító- és Óvópedagógusképző Karának adjunktusa. Botanikai, ökológiai kutatásai részben a hazai tőzegmohák és tőzegmohás élőhelyek kérdéseivel foglalkoznak. Kiemelt kutatási témája a mohabiodiverzitás vizsgálata, melyben kollégáival az NBmR keretein belül több mint 20 éve foglalkozik. A terepi felvételek készítésében és az adatok kezelésében és az feldolgozásban jelentős szerepet vállal. Jelenlegi fő kutatási témája az alsótagozatos környezetismeret tanításának módszertani kérdéseire valamint a fenntarthatóságra nevelés kérdéseire fókuszál. A Magyar Biológiai Társaság alelnöke.
Ódor Péter erdőökológus a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézetének igazgatója, az MTA Ökológiai Tudományos Bizottságának és a Magyar Ökológusok Tudományos Egyesületének elnöke. Fő kutatási területe az erdőgazdálkodás és az erdei biodiverzitás összefüggéseinek vizsgálata. Mohaökológia kutatásai elsősorban az elő és korhadó fákon megjelenő közösségekre irányulnak. Az NBmR mohamonitorozó vizsgálatában a kezdetektől részt vesz, elsősorban a módszertani fejlesztésekben és az adatok kiértékelésében a vállal szerepet.